Testvérharc: Szobonya Péter öccsének is bólintana egyet
HírKótaj SE, Lapszemle, Tiszakanyár SE 2011. aug. 24. 11:50
Jó hétvégéjük volt Szobonyáéknak. A testvérpár mindkét tagja bemutatkozhatott az NB III-ban – győztes meccsel, főszereplőként. Az ifjabbik Szobonya, azaz Gábor a Tiszakanyár kapusaként kapott gól nélkül zárta a kemecsei kirándulást, bátyja, a Kótajban játszó Péter pedig nemcsak győzelmet ünnepelhetett, hanem, hogy pontot érő gólt szerzett.
Mindkét meccset Szobonyáék csapata nyerte meg tehát 1–0-ra. Nem rossz belépő…
– Két és fél évig együtt futballoztunk Nagyhalászban, aztán elváltak útjaink, mert bár az öcsémet is kereste a Kótaj, ő végül a Tiszakanyárt választotta – mondta az Ibrány elleni győzelmet követően a kótajiak védője, Szobonya Péter. – Örülük, hogy győzelemmel sikerült bemutatkoznunk, az már a hab volt a tortán, hogy a mindent eldöntő gól a nevemhez fűződött. Belső védőként ritkán járok az ellenfél kapuja előtt, de a pontrúgásokhoz fel kell mennem, hiszen nem fejelek olyan nagyon rosszul. A gól előtt Sebastian Istrate szabadrúgásából vettem be az ibrányi kaput.
Az nem véletlen, hogy Szobonya Péter jól fejel, hiszen volt kitől örökölnie ezt a tulajdonságát. Édesapja, Szobonya József 1984 és 1991 között erősítette a nyíregyházi csapatot, és védő létére 202 másodosztályú bajnokin 17 gólt ért el – mondani sem kell, hogy többnyire fejjel.
– Remélem, a sor folytatódik, és nem a mostani lesz az egyetlen gólom a kótaji csapatban – reménykedik a 28 éves játékos, aki vasárnapi találatával máris ott tart, ahol nagyhalászi színekben a teljes előző bajnokságban: egy gólnál. – Nagyon fontos volt számunkra a jó rajt, hiszen tisztában vagyunk a mezőny erősségével, aki ellen csak lehet, be kell gyűjteni a három pontot, mert nagyon nehéz meccsek várnak még ránk a folytatásban. Hogy tüzes lett volna az Ibrány elleni meccs? Nem különösebben, bár akadtak kemény párharcok és azt követő kakaskodások. A szépszámú szurkolótáborok előtt mind a két csapat alaposan fel volt tüzelve, de nem volt különösebben sportszerűtlen az összecsapás. Egy meccs után korai lenne az összehasonlítás, hogy mi a különbség a megye egy és az enbé három között, de biztos vagyok benne, hogy a legtöbb meccsen nehezebb dolgunk lesz attól, mint amilyen a vasárnapin volt. Például legközelebb, Tiszakanyáron…
Ahol máris szembekerül egymással a két Szobonya. Újszerű a szituáció a fivérek számára, hiszen korábban még nem volt ilyesmire példa.
– Az öcsémet már felkészítettem arra, hogy gólt fogok neki fejelni – jelzi Szobonya Péter, hogy a családban már megkezdődött a lélektani hadviselés a vasárnapi bajnokira. – Jó ideig csapattársak voltunk, tudja rólam, hogy veszélyes vagyok a kapu előtt, így nyilván fokozottan figyelnek majd rám a kanyáriak. Nem tagadom, Gabi jó kapus, de a gólt ő sem védi… Ha beveszem a kapuját, akkor majd megvigasztalom utána.
Forrás és fotó: szon.hu
